A gyöngyházfehér piknikkosár

Teljesen átérzem Peti helyzetét. A 2000-es évek elején én is ezeket a 80-as, 90-es évek elsőkerekes, „hot-hatch”/cabrio autóit éltem. Sokat szemezgettem a Kadet/Astra GSi-kkel is, nézegettem a cabriokat, de nekem a középső merevítés elvette a kedvem ettől a megoldástól, először egy Renault 19, később pedig egy BMW e36 Cabrio lett a választás, majd más irányba léptem. Petinek minden vágya, egy Volkswagen Golf Cabrio volt, de közel kétszeres áron árulták őket 2002-ben, amikor az autót vette – igen, már 16 éve nála van ez a gyöngyszem.

Hatalmas szerelem volt az elejétől, nem csoda, hogy még mindig tart, az autó az évek alatt mit sem veszített fényéből, sőt! Peti folyamatosan csinosítgatta, építgette – mostanra az extrák sora szinte végtelen. Természetesen elsősorban a különlegesebb, ritkább kiegészítőkre hegyezte ki a figyelmét, de az autóban a helyén van az összes patent, burkolat, gyári díszítés is. Az utastérben nem találni kallódó csavarfejet, letört, hiányos borítást. Még a tető csattjánál lévő, hüvelykujjnyi, homokszínű kis klippek is a helyükön vannak – többnyire ezeket törte le – és hagyta el – először mindenki.

Az eltelt évek alatt minden különlegességet, fellelhető extrát megvásárolt Peti az autóhoz. Van egy ködlámpás első lökhárítója is tartalékban, a felszerelés kizárólag az egyedi fényezés miatt várat magára – senkinek nem sikerül kikeverni pontosan ezt a kékes árnyalatú gyöngyházat. Talán felsorolni sem tudná már ő sem, hogy mik voltak azok, amik eredetileg is megvoltak az autón – bár lehet, hogy minden egyes e-bay vadászatra emlékszik. A teljesség igénye nélkül pár dolog: a jobb oldali lábtérben a szervizkönyv tartója sérülésmentes, benne a vezetett szervizkönyv, 280 000 km-rel.

Vicces módon az első tulajdonos – Frau Klaudia Menegon – egy svájci síparadicsomban élt. Mondjuk, belegondolva, hogy a legnagyobb nyitott tetős felvevőpiac Anglia, ez nem is annyira ellentmondásos, de mindenképpen meglepő. Megvan az autón az összes létező gomb – van, ami még nincs bekötve, de esztétikailag hibátlan az utastér és mindennek az ideje elérkezik egyszer – ülésfűtés, első/hátsó ködlámpa, gyári equalizer, műszerfal fényerőállítás és a hozzá tartozó (gyári – IGEN, GYÁRI) digitális műszerfal – ami egy elég lenyűgöző jellemzője ennek az érának. Több modell is használt ilyesmit – Mazda, Fiat, VW, Ford, Audi, sőt az egyik Testdrive játékban (még Commodore 64-re) emlékeim szerint a Corvette ZR1-esen is ilyen volt – igen népszerű jelenség volt és manapság is tátott szájjal bámulják sokan, akik még nem találkoztak ilyesmivel. Roppant látványos, amikor indításnál teszteli magát, felmegy az összes mutató, összes lámpa kigyullad.

Nyitott autónál elképzelhetetlen a szélfogó – feltéve szinte teljesen megszűnik az utastérben a huzat, a bukókerethez rögzítve egészen esztétikus – bár így a hátsó ülésre semmi hatása nincs. Természetesen nem csak belül, az autó minden pontján találhatóak különlegességek. A korosabb autóknál megszokta az ember a „lekvárfőzős” váltásokat. Megnyúló, roppant hosszú váltó-utak, pontatlan fokozatok, sokszor megtalálni is nehéz a következőt. Nos, ez esetben az Irmscher váltógomb egy teljesen felújított, átalakított rudazathoz vezet. Mondhatni, hogy short-shifter, de ez ennél sokkal több, mert annyira rövid úton járnak a fokozatok, hogy az hihetetlen. Szerintem összesen 3-4 centit sem mozdítottam a váltón, hogy váltsak. Mindenképpen megszokást igényel a dolog, mert az ember még újabb, sportosabb autóból átülve is nagyobbat húzna rajta, amint viszont rááll az ember keze/lába, bitang gyorsan lehet vele váltani. Az Irmscher kormányt markolászva, néha villámszerűen váltva, nyitott tetővel hamar, nagy királynak érzi magát mindenki.

Az autó elejét felnyitva, a motortérben rögtön szemet szúr a hatalmas, pirosra festett Lexmaul szívósor. Pontosan nem tudni mennyi plusz erőt ad, de tény és való, hogy az alsó fordulatszámban nyomatékosabb, 8 szelepes motor, ennek köszönhetően a magasabb fordulatokban is egészen fickós. A motortérben találunk még egy Mattig toronymerevítőt is – nem egyszerű ilyet sem találni manapság. Az autó kilégzését támogatja a sportkipufogó rendszer, a hozzá tartozó Irmscher véget is hosszú ideig vadászta Peti, végül egy rozsdás, használhatatlan kipufogódobbal együtt sikerült megvásárolni és arról levágni.

Az autó külseje is igen esztétikusan lett saját ízlésre formálva. Az első indexek és a hátsó lámpák az Irmscher jég színű megoldásai, szépen harmonizálnak a fehér oldalindexekkel és a kékes, gyöngyházmetál fényezéssel. A szín nem gyári. Valamikor a 2000-es évek derekán került az autóra a kékes, gyöngyházmetál, de a falcokban, motortérben – ahol óvva-féltve megtartották a gyári matricákat – megmaradt az eredeti szín. Sajnos igen nehéz reprodukálni az ilyen egyedi színt, úgyhogy elképzelhető, hogy előbb-utóbb egy komplett fényezés keretében megújul minden. Igaz, ezt a ködlámpás első lökhárítón kívül semmi nem indokolja, hiszen hibátlan az autó, sem karc, sem rozsda folt nem csúfítja sehol.

Nagyon szépen mutatnak rajta a fehér, 15”-os, „pókhálós”, RH felnik, pláne, hogy egy kicsit ráültették az egész kasztnit. Az utastér megfelelő helyet ad négy főnek – hátul is élhető a lábtér. Az első ülések kagylóssága remek oldaltartást és jó vezetési pozíciót biztosít. Annak ellenére, hogy az autó nem túl széles, egész jól elfér benne két akár testesebb ember is egymás mellett. A zárt tető alatt sincs bezártság-érzete az embernek, remekül kilátni minden irányba. Az ehhez hasonló „vágott” cabrioknál problémás lehet a csomagtér kialakítása, de egészen kellemes méretűre sikerült. A közel 300 liternyi üreg jól hozzáférhető a furcsán nyíló ajtón és a hátsó ülések ledöntésével még növelhető is – bár sok jelentősége nincs, hiszen nyitott tetővel a szállítókapacitás szinte korlátlan.

Vezetni kifejezetten kellemes, jó hangja van az autónak, dinamikus. Az extrém, rövid váltó megszokása után bátrabb az ember, a finom szívó/kipufogó oldali tuningnak köszönhetően magasabb fordulatszámokban is egészen erős az autó, szinte teljes fordulattartományban jól húz, a digitális műszerfalon szaladgáló kis sárgás kockácskák eleinte nagyon lekötik az ember figyelmét, idővel megszokható ez az igen látványos különlegesség is, eleinte azért nehezebb az útra konventrálni. Az egy tonna körüli tömeget igen fürgén mozgatja a motor, az élményhez hozzájárul a kemény futómű okozta rázkódás is – cserébe kifejezetten jól fordul az autó mindenhol. A nyitott tető ellenére a középső bukókeretnek köszönhetően megmaradt a karosszéria merevsége, nem nyeklik-nyaklik, mint a keret nélküli BMW e36-osom tette. Sajnos abban az időben a bukókeret nélküli cabriok karosszériája látványosan csavarodott már egy járdára felparkolástól is. Persze mostanra egészen más a tervezés és az anyagfelhasználás is példának okáért becsületére váljon az Opel Cascadanak az elért szilárd karosszéria.

Időközben érkezett az információ, hogy az autó teljesítménymérésen esett túl. A remek állapotnak és a kis tuningnak köszönhetően 123,6 lóerő és 185 newtonméter mozgatja. Bizonyára a gyári 10 másodperc körüli gyorsulás és a közel 200 km/h végsebesség is hízelgőbb tartományba került. Dicséretes értékek ezek egy közel 30 éves autón. Egy érdekes extrát még mindenképpen megemlítenék. Az autóban lévő beépített elektronikának köszönhetően távirányítással indítható és leállítható a motor. Értelemszerűen az ajtók zárva maradnak, a váltó pedig üresben, kézifék behúzva, de akár a kégli ablakából beröffenthető a jószág, hogy mire az ember kiér, addigra üzemmeleg legyen a ménes. Klímás autókban, esetleg téli használat esetén praktikus extra – itt inkább csak látványos, hiszen az autó ősztől tavaszig – és használaton kívül is – egy remek, garázsban pihen, mivel rövidesen eléri az oldtimer kort. Kissé hihetetlen, hogy ezek a modern formájú autók – az E Kadett légellenálása 0,30 cW – is eljutottak már ebbe a korba. Kissé szürreális látvány lesz nem kocka formájú járműveken az OT rendszám látványa. A fogyasztás – mint minden autónál – erősen láb és forgalomfüggő. Egy andalgós, gurulós 80-100-as tempóval eljár 6,5 literrel is, de szüttyögős, városi forgalomban akár 9 litert is benyal 100 kilométer alatt. Nem meglepő módon Peti is az Apla Gloves autós kesztyűjét használja, az autóhoz illő színben.

 

Hálásan köszönöm, hogy kipróbálhattam ezt a ritka, különleges és igen remek állapotban lévő autót.

2018.07.15.

/Zolo/

 

 

Műszaki adatok
Motor	1998 cm3, szívó benzines, 4 hengeres, 8 szelepes
Teljesítmény	115 LE (85 KW) @5200/perc
Nyomaték	170 Nm @2600/perc
Saját tömeg	1040 kg
Gyorsulás (0-100 km/h)	10 másodperc
Végsebesség	195 km/h
Fogyasztás	7,5 l/100 km
Csomagtér	289 liter