Dekor Platós
Meghagyok egy autót néha, nyár közepéről, így a téli időkre, kicsit elmerengeni. Ez a Navara a nyári Nippon Weekenden járt nálunk, amit az idei évben is megrendezünk a Japán járművek számára, a Rukkel tó partján, tehát július 25-26 között idén is Nippon Weekend.
Egy évvel korábban, ugyanezen a rendezvényen, szintén egy Navara járt nálunk. Valójában a két jármű között felszereltség és ennek okán kinézetbeli különbségek vannak. A motor ereje, nyomatéka változatlanul elnyerte tetszésünket, ahogyan a plató használhatósága, a teljes alváz adta merevség és terepjáró képesség is.
A hátsó tekercsrugók nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítanak más, laprugós modellekkel szemben, viszont jó eséllyel rendszeres terhelés esetén hamarabb fáradnak el és igényelnek cserét – a konstrukció kialakításából adódóan. Tény, jelentősen kevésbé pattogós az autó üresen és ezáltal sokkal személyautósabb a vezethetősége is, komfortosabb, jobban kezelhető. Az, hogy a motor kulturáltsága miatt halk is, már csak apró plusz.
Az N-Guard felszereltség szinte minden extrát magában foglal, a komoly felárat képező napfénytetőt, a gyári vonóhorgot, a feketére fényezett, 18”-os felniket, a vagány, szintén fekete első hűtőrácsot, a szintén fekete fellépőt és a tetősínt, az utastérben pedig a nagyképernyős navigációt és a sárgával varrott félbőrkárpitozást. A mokány dekorációt is magában foglalja a felszereltség, de a gyöngyház metál fehér az feláras extra, 310 000 Ft-ot kell érte leszurkolni.
A korábban kolbászzsírmetálra emlékeztető színnél egy fokkal drágább és látványosabb festés ismételten ambivalens érzéseket táplál: egy ennyire szép színű munkagépet az ember sajnál összesározni, ne adj Isten karcolni, koszolni – pedig lássuk be, egy pick-up életteréhez ezek a dolgok hozzátartoznak – egészen őszintén, nekem nem lenne hozzá szívem, hogy bevigyem a szügyig érő dagonyába, megdolgoztatni.
Vitathatatlan, hogy ezzel az erővel és kinézettel már-már az amerikai platósokra hajaz, egészen meggyőzően mutat egy autópálya belső sávjában is – már messziről lemennek előle az emberek, ha kicsit sietősebbre vesszük vele a figurát. Valahogy a marcona, függőleges front, ezzel a fekete hűtőráccsal igen meggyőző.
Pedig a teljes, zártszelvény alváz sok mindent kibírna terepen is, a zárható hátsó diffiről nem is beszélve. A szép lakkfeketére fényezett 18”-os felniket is kár lenne összekarcolni valami bozótosban, bár a ballonos 255/60-as gumik azért ehhez engednek néminemű játékteret. A szintén lakkfekete fellépők is egész más hangulatot adnak az autónak, mint a korábban tesztelt verzión szálcsiszolt alumínium. Az utastérben is egészen elvonatkoztat minden a munkagép mivoltától.
A vezetési pozíció ugyanúgy kellemes, de itt már esélyünk nincs kesztyűben használni a dolgok nagy részét – mint az ISUZU esetében – a nagy, 8”-os érintőképernyős Nissan Connect rendszer Bluetooth-os telefont és GPS-t is magában foglal a szórakoztatóelektronikán kívül. 360°-os kamera, tolatókamera és radarok mindenfelé.
Ezzel az autóval olyan könnyű a parkolás már-már gyufaskatulyányi helyre is, mintha egy aprócska Ford KA lenne, ahol a hátsó ablak karnyújtásnyira van. A HiFi szépen szól, de a gyári navigáció kissé régiesen hat a kizárólag 2D-s nézettel. Kissé olyan korai GTA hangulata van így – bár vitathatatlan, hogy könnyen kezelhető és mindent hamar beprogramoztunk rajta.
A tempomat remek találmány, de ennél a felszereltségi szintnél, ezért az árért igazán párosíthattak volna hozzá egy Nissan ProPILOT távolságtartó rendszert is. Volt szerencsénk nem sokkal a bevezetés után kipróbálni egy Qashqai-on, kifejezetten jól működött. USB, AUX, 2 db 12V-os kimenet – igen, egyet hátra is tehettek volna, de lássuk be, nem családi autónak tervezték – ha sokan utaznánk csomagokkal, ott van márkán belül az X-Trail. Az utastérben a sárgával varrott, fekete bőr igen szép, kényelmes az üléspozíció – bár fekve-könyökölve-vezetni még mindig nem lehet sajnos. Az üléseken hátul is elférni, bár a magasabb embereknek kellemetlen kissé: pont ott kezdődik a tetőablak utáni mélyítés a tetőkárpitban, ahol a 190 cm magas ember homloka van és folyamatosan fejelgetik – szóval nekik tuti előre kell ülni.
A tetőablak egyébként remek extra, ami nem túl gyakori ebben a kategóriában, itt is csak a felszereltségi szint miatt van – őszintén egy munkásautóba nem sokan rendelnének közel 260 000 Ft-ért ilyen extrát szerintem. A bukó funkción kívül a nyílás nem is enged túl nagy teret, nem nyit tágasra, ettől függetlenül nekem nagy kedvencem. A kétzónás, digitális klíma nagyon jó, roppant gyorsan és hatékonyan működik, az utastérben pedig egészen otthonos, puha, vastag szőnyegek mindenütt, vidám és ötletes belső design. Dicséretet érdemel, hogy alig akadt kopogós műanyag, az a kevés is, ami volt, olyan részén volt az utastérnek, ahova nem sűrűn nyúl vagy néz az ember. Ugyan az alig 20 000 km-t futott autóban minden újnak tűnt, a sofőrülés bal alsó szivacsa és a bőr burkolat már kissé meggyűrődött, látszott rajta a használat – pedig nem kevés ki-beszállást kell még elviseljen.
Ezt az autót sikerült többet használni a városon kívül is, az átlagfogyasztása kissé mérséklődött is a korábbihoz képest, 8,4 literre jöttünk ki, 100 km-re vetítve. Városban kényelmesen elfogyaszt 10 litert is, ha kisebb dugó van, országúti poroszkálásnál pedig beéri akár 6,5-7 literrel, de kiemelném, hogy ezek komoly terhelés nélküli adatok. Kihasználva a plató raksúlyát, ne adj Isten a 3,5 tonna vontatási lehetőséget, amire az autó képes a gyári vonóhoroggal, lazán az egekbe szökik ez az érték, de értelemszerűen olyankor nem ez a szempont. Elég a szögletes monstrummal autópályán tartós 150 km/h-val haladni és máris 13-14 literre ugrik a fogyasztás, pedig az új, hat sebességes kézi váltó igen jó áttételezésű.
A kissé hosszú úton járó szerkezet hatodik fokozata egy kicsivel lehetett volna hosszabb, de ebből egyértelműen kiderül, hogy dolgozni teremtették ezt a járművet, hogy teherrel haladjon. A motor még mindig jó, 1400-as fordulattól már szépen húz, hallani, ahogyan a turbo felépíti a 450 Nm nyomatékot és a 190 lóerőt.
A tesztautó vételára kicsit magasabb, mint a korábbi, alacsonyabban felszerelt változatnak, ez most 12 340 000 Ft, ami elsőre biztosan soknak tűnik, de az N-Guard felszereltség tengernyi extrájával, a 190 lóerős 2,3-as dCi motorral és az 5 év vagy 160000 km garanciával együtt nem rossz ajánlat. A tesztautót a Nissan Magyarországtól kaptuk, tisztaságáról az Easy Wash Lurdy Ház csapata gondoskodott.
Zolo
2020.02.19.
| Műszaki adatok | |
| Motor | 2298 cm3 biturbódízel |
| Teljesítmény | 190 LE (140 KW)@3750/perc |
| Nyomaték | 450 Nm @1500/perc |
| Váltó | 6 sebességes kézi |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 10,8 másodperc |
| Végsebesség | 184 km/h |
| Fogyasztás | 8,4l/100km |
| Saját tömege | 2110 kg |
| Ára | 12 340 000 Ft |
| Alapára | 9 809 000 Ft |