Ismét Renegade teszt következik.
A Tesztautó a Magyar Mazda Klub és a Nippon Weekend rendezvényeken volt nálunk.
Természetesen ismét a Mazda Motor Hungarynak vagyunk hálásak a tesztautóért.
Volt már szerencsém korábban CX5-ös Mazdához, de még a korábbi dízel motorral.
A Mazda SkyActive technológiája, a súlycsökkentéssel és az új motorokkal egy remek ötlet.
Persze, megszokást igényel, a Start-Stop rendszer – pláne egy hozzám hasonló emberke számára, aki világ életében idősebb autókkal mászkált, amiknél minden leállítás után benne volt a pakliban, hogy nem indul be újra.
Ez viszont mindig beindul. Sőt, hogyha az ember egy kicsit kísérletező kedvében van, akkor rájön, hogy a fékpedál lenyomásával/felengedésével remekül lehet szabályozni a dolgot. Így nem akkor áll le vagy indul el, amikor ő akar. Okos kis szerkezet ez…
Tény, hogy az autó rogyásig van zsúfolva hasonlóan okos szerkezetekkel.
Ott van például a holttérfigyelő – amely figyelemmel kíséri az autó oldalánál/hátuljánál lévő beláthatatlan részen mozgó járműveket
és csiripeléssel jelzi, hogyha éppen rá akarjuk húzni a kormányt – a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer – ami korábban durva dörgő hanggal,
most már csak sípolással jelzi a sáv indexelés nélküli, indokolatlan elhagyását. Igen, van TCS meg keréknyomás ellenőr is és természetesen mindent ki is lehet kapcsolni.
Az autó remek felszereltségére jellemző, hogy nagyon látványos műszerfal és a középkonzol.
Érdekes, figyelemfelkeltő színvilág, gombok, kijelzők, megfelelően elhelyezett 5,8”-os TFT kijelző, ami egy nagyon kézreálló és logikusan működő kis gombról lehet vezérelni mindent.
Természetesen a kijelző mellett is vannak gombok, sőt, érintőképernyőként is funkcionál – felkészültek mindenki igényére.
Az autó navigációs, audio, telefon menü rendszere is innen vezérelhető.
A navigáció remekül és pontosan működik, megtalált minden keresett utcát, talpraesetten tervezett újra, érthetően beszélt.
A BOSE audio rendszer – AUX, USB, MP3, CD lejátszhatósággal – remekül bezengi az utasteret. Nem vagyok vájtfülű, számomra ennyi kényelmesen elég egy autóba.
Öblös mélyek, kellemes közép és még éppen nem zavaró magas hangok jönnek belőle.
A telefon összehangolása is kifejezetten hamar megy a Bluetooth rendszerrel és valóban stabil kapcsolatot nyújt a korábbi modelléhez képest.
A hangfelismerő rendszeren viszont még van mit csiszolni, hogyha az ember nem tudja pontosan és érthetően kiejteni azt a pár parancsszót,
akkor egészen mást kezd el csinálni a masina. Bevallom – igényem sem igazán van ilyesmire.
Az utastér első ülései végtelenül kényelmesek. Több irányba állítható (a sofőr oldalon memóriás), megfelelően elhelyezett deréktámasszal,
kényelmesen magunkra állítható kormánnyal. Utas oldalon pedig megfelelően levegős térrel.
A hátsó ülésen már kicsit más a helyzet. Az ajtó tágasra nyílik és két személy bőségesen, három kicsit szűkösebben fér el,
de a hátsó ülőlapok kicsit rövidek, a háttámla pedig túl meredek. Hosszabb utazáson kényelmetlen lehet, állítási lehetőség pedig nincs.
Halkan jelzem,hogy más hasonló típusoknál már a tíz évvel korábbi modellekben volt állítási lehetőség, tehát van még hová fejlődni.
Az utastérben akadnak rakodóhelyek is elégségesen, a középen lévő könyöklőbe kényelmesen beleszórható a zsebeim tartalma –
pénztárca, kulcsok, belépőkártya, egyéb apróságok – az automata váltó előtt és a pohártartóban pedig még mindig akad hely.
Az ajtón lévő rekesz kényelmesen elnyel egy másfél literes flakont is. Az anyagminőség remek, a műszerfal, ülések, kilincsek tapintása kellemes, kidolgozásuk jó minőségű.
A rendelhető színek is harmonikusak. Az autóba a magassága miatt kényelmes a ki és a beszállás, minimálisan kell felfelé lépni csak.
Nekem külön kedvencem volt a világos, homokszínű bőrkárpitozás.
Az autó külseje harmonikus, remekül hozza a dinamikus, Zoom-Zoom formát, a hatalmas, divatos, 225/55 R19-es kerekek remekül elnyelik az útegyenetlenségeket, kátyúkat, ezt támogatja a futómű is, amely a sportos hangolás ellenére egészen kényelmes.
A hosszbordás felületeken minimálisan pattog az autó, de tolerálható a végtelen stabilitásért cserébe.
A metropolitan szürke szín kellemes elegyévé teszi a városi forgalomnak.
Igaz, ez az autó a rajta lévő műanyag burkolatoknak, lökhárító betéteknek köszönhetően
is kényelmesen boldogul egy könnyebb terepen.
Nem kell tartani a fényezés karcolódásától, apróbb kőfelverődésektől, sérülésektől sem. Igaz, egy ilyen autóval azért komoly sárdagasztásnak nem áll neki az ember, de a bátrabbja nyugodtan megpróbálhatja. A Velence fölötti földutas részeken magam is meglepődtem, hogy milyen magabiztossággal boldogul egy egy komolyabb emelkedőn, lejtőn. Az automata váltóval remekül összedolgozó elektronika, kipörgésgátló, visszagurulás gátló rendszerek egészen mokány kis terepjáróvá teszik a CX5-öst. A hajtáslánc amúgy is dicséretet érdemel.
A 2,2-es 175 lóerős, dízel aggregát 420Nm nyomatékot ad le 2000-es fordulaton. Ezáltal az autó már 1800-as fordulattól kényelmesen megindul és egészen 4300-4500-as fordulatig dinamikusan húz.
A remekül hozzáhangolt váltó, ügyes pedálkezeléssel kis fordulaton tartja az autót, mégis dinamikusan autózhatóvá téve. A megfelelő vezetési stílussal simán 7 liter/100km alatt tartható az autó vegyes fogyasztása.
Nem, nekem nem sikerült, 7,7 literre jött ki az átlag a több, mint 1000 km után, de nem voltam elégedetlen, mert egy több, mint két tonnás összsúlyú autóról beszélünk, 4×4-es meghajtással, automata váltóval.
Szerintem ez teljesen reális és hiteles érték, ami kulturált használattal egy kissé még moderálható.
Nem, nem hozza a katalógus értékeket, még Start/Stop rendszerrel sem, aki pedig kitapossa az autó szemét, az pillanatok alatt 9 liter fölé viszi ezt az értéket.
Tagadhatatlan, hogy az autó kicsit kívánja, hogy nyomják neki a a gázt. Az egész műszerfal felépítése, ahogy meglódul a nyomatéktól, sőt, még az automata váltó –
aminek van kézi kapcsolás funkciója is, de eléggé lusta, úgyhogy nem erőltettem – mind támogatja a dinamikus közlekedést.
Egy kicsit tempósabb használatnál pedig nagyon is előtör az autóból az a kellemes vezetési élmény, amire egy ekkora jószágnál nem számít az ember.
A jó futómű és a motor-váltó kombója kifejezetten cukkolja az embert, hogy kicsit jobban odalépjen alkalmasint.
Az óriási és remekül pakolható csomagtér (503 liter az övvonalig) pedig, amit a ledöntött ülésekkel tovább lehet bővíteni (1620 liter) közel kisteherautói magaslatokba emeli a Mazdát.
Ügyes kis rögzítési lehetőségek, jól pakolható, tágas tér, elhúzható roló, tehát minden, ami indokolt.
Ismét egy kellemes autót vezettem a Mazdától, továbbra sem csalódtam a vezetési élménybe, a minőségben és a fogyasztásban sem.
Remek autó a CX5-ös, bárkinek ajánlom, aki az árcédulán szereplő összeget oda tudja adni érte!
Tesztautónk tisztaságáról természetesen az EZ Wash Lurdy ház csapata gondoskodott ismét!
