Egérke
Egyszer volt már szerencsém vezetni egy hasonló évjáratú autót, az a 1,9 SDI motorral. Még a színe is stimmelt és valahogy a szürkesége, a tömzsi formája és a dupla kereklámpás, front miatt valahogy az első asszociációm rögtön egy egér volt. Zajos és meglehetősen lomha jószágként maradt meg az emlékeimben.
Balázs Poloja egészen más. Alapvetően az emberek hajlamosak viszolyogni a három hengeres motoroktól, de a teszt után úgy vélem, ez alaptalan. Több, mint két éve van Balázsnál, azóta a forgó-kopó dolgokon kívül semmit komolyabbat nem kellet cserélni, pedig az autóban valóban 234.000 km van, ebből 70.000 km már nála került bele. Az alapvetően 75 lóerő és 195Nm nyomatékú motor pedig meglehetősen dinamikusan mozgatja az autót. Igen, hidegindításnál van egy kis varrógéphang, de amint eléri az üzemi hőfokot, kisimul a kerregés. Ugyan annyira nincs lefojtva, mint a nem régen tesztelt VW Passat, vagy a Mercedes Benz A 180CDI esetében, de így is jóval alulmúlja a már említett 1,9 SDI motorhangját. Az autóban van egy chiptuning, aminek hála még annyira sem kell forgatni az amúgy is kis fordulaton nyomatékos autót, a 2000/perces fordulat környékén már elérhető erő kellően megindítja, 2500/perc környékén pedig konkrétan hátba vágja az autóban utazókat, a vágta akár leszabályozásig tart, de 3700/perc környékén érdemesebb elváltani, mert már akkor is nyomatékra esik vissza a fordulatszám. Így, az autóval meglehetősen dinamikusan lehet közlekedni, hogyha az ember odafigyel a fogyasztásra és nem tapossa szét, akkor 3,5-4 liter gázolajjal is beéri, viszont megkergetve sem fogyaszt 6-6,5 liternél többet. Sajnos a rövid váltónak megvan a hátránya autópálya tempónál, Balázs is mondta, hogy ott annyira már nem érzi jól magát az autó.
Az utastér az első üléseken megfelel a kategória átlagnak, egy kicsit számomra rövidek az ülőlapok, de megfelelően tartós anyagból készült minden, még ilyen futásteljesítménynél sem látszott komolyabb kopás sem az üléseken, sem a műszerfalon. Talán ez utóbbi lehet kicsit spártai, különösen az újabb autókkal összehasonlítva, nincs az a gomb és kijelzőkavalkád, mint a számomra oly kedves Opel Mokkában. Itt a puszta funkcionalitás uralkodik. Talán az egyetlen, ami számomra egy kicsit nehezen átlátható volt és pár perces magyarázatot igényelt, az a bajuszkapcsolón található gombok és pöckök segítségével a fedélzeti computer kezelése, ami a kilométeróra alatt lévő kis kijelzőn szolgáltat információkat.
Mindemellett meg kell jegyezni, hogy remek pakoló helyek vannak az autóban, rögtön akad egy a váltókar előtt és egy mögötte, egy polc a műszerfal alján, egy kihúzható fiók az ülés alatt és a közepesen tágas zseb, az ajtóban, az utas ülés előtt pedig egy nem túl tágas, nevének megfelelő méretű kesztyűtartó. Sőt, az ügyes mérnökök még egy kinyitható pohártartónak is találtak helyet a középkonzolon. Az utólag beszerelt – és már kicsit kopottas – könyöklőben is van egy kisebb rekesz, ahol telefon, pénztárca vagy egyéb apróságok elférnek. Mindezekkel nagyon ügyesen kompenzálja a kicsi utasteret az autó. A vezetési pozíció az autónak megfelelően kicsit magas – és még a magam 183 centijével is rengeteg szabad tér marad a fejem fölött, akár cilinderben is vezethetnék. Természetesen, az enyhén lejtős tetővonal és az ülések pozicionálása a hátsó ülésen már nem ennyire nagyvonalú, de még ott is megfelelően tágas. A lábtér a saját magam számára beállított első üléssel még éppen megfelelő, tekintettel az autó egyéb méreteire, de hosszabb távon még a hátsó fejtámlákra való tekintettel sem szívesen vállalnám, mivel a hátsó ülés támlája itt is elég meredeken emelkedik, nekem nem túl kényelmes módon. Pont ennek a meredekségnek köszönhetően a csomagteret közel függőleges síkok határolják, így a 270 liternyi űr meglehetősen jól kitölthető. Ezt segítik a csomagrögzítő fülek is, sőt, a hátsó ülések és a támlák előredöntésével kicsivel több, mint egy köbméternyi, közel négyszög alakú hely elérhető. Természetesen a hátsó ülésre is jutott egy könyöklő, amely a Passathoz hasonlóan egy kis rekeszt rejt.
Az autón apróbb változtatások vannak a gyári állapothoz képest, a hátsó lámpák például egy Polo GTI-ről származnak, ahogy a kormány sem az eredeti már. Nem régen került az autó alá egy állítható futóműszett, ami igen zsivány megjelenést kölcsönöz a kis kocsinak, a nyári, Porsche felni szettel együtt pláne vagányul fest. Igaz, az időjárásra való tekintettel, amikor kipróbáltam, már a ballonosabb, téli szettel enyhén pattogós, de meglehetősen stabil az úttartás, még éppen a kényelmesnek mondható határon van – ami természetesen szubjektív. Gondolom a szemfülesek kiszúrták, hogy az autón megtalálhatóak a Smoke&Charm TDI Klub rendszámkeretei is, ami nem meglepő azok számára, akik Balázst ismerik.
Igaz, pár hete lefelé megy az üzemanyag ára, de annak, akinek számít a fogyasztás, igen komoly ütőkártya ez az adat. Figyelembe véve az autó dinamikáját, városi, elővárosi használatra egészen praktikus, a hátsó ülésen való hely és az autó méretéhez képes jól pakolhatósága, akár kisgyerekes családoknak is alkalmassá teszi a használatra. Számomra meglepően jól tartják az árukat ezek a kis autók, de egyet kell érsek a tulajdonos azon kijelentésével, miszerint „a piac áraz”.
/Zolo/
