Észbontó Broncoszaurusz
Eszeveszett szerencsém volt. Néha megadatik, hogy egy olyan autót, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy elhagyjam vele az aszfaltot, valóban extrémebb körülmények között próbáljak ki. A tavalyi évben az ISUZU D-MAX volt, ami ennyire tökéletes időzítéssel tudott szolgálni, hogy valóban kipróbálhattam az össz-kerék hajtás minden örömét, idén a Bronco számára jutott ez az öröm.
Pedig nem ilyen autót “akartam”. Jó lett volna, ha ismét egy Mustang érkezik, hiszen már régen járt nálunk és igen szép emlékek kötnek egy korábbi Ford Mustang-hoz is, de amikor ezt az autót kínálták tesztelésre, ugyanúgy fülig ért a szám – amikor pedig a tesztautó érkezése utáni éjszaka elkezdett szakadni a hó, ez hatványozódott. Tudtam, hogy remek pár napnak nézünk elébe.
A teszt alcíme egyrészt gyermekkori emlékre utal, a “Flintsone Család – Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki” című rajzfilmből – akkor még nem Kovaköviék néven futott – ahol is “Rímhányó”, Romhányi József volt az első szinkronkészítő és – mint mindig – a tőle megszokott remeket hozta, rímbe/versbe borítva az amúgy is jópofa rajzfilmet. Ennek egyik részében szerepelt az “észbontó brontoszaurusz-burger” – innen loptam az ötletet, tisztelegve a költő előtt. Másrészt utalok a formára, hiszen a retro-hullámot egyre több gyártó lovagolja meg, mert egyszerűen nem lehet vele mellényúlni. Egyik ékköve ennek a retro történetnek a Plymuth Prowler, ami egy csipetnyit az amerikai hot-rodok világát próbálta visszacsempészni a szürke hétköznapok unalmas világába, de a kicsit kommerszebb, szintén GM termék, a Chrysler PT Cruiser is beleillik ebbe a történetbe, ahogyan a VW Beetle, a Fiat 500 vagy a címben szereplő gyártónál maradva a Ford Thunderbird is futott egy szépet a kétezres évek elején.
A forma tökéletesen mintázza a Bronco eredeti ötletét, a design pedig teljesen hű maradt az első koncepció nyerseségéhez, funkcionalitásra való törekvéséhez. Nincsenek felesleges díszek, nincsenek csicsamicsák, amit az ember lát, az arra való és azt tudja is. Már a külső megjelenés is mutatja, hogy a kőbaltával faragott formavilág is abszolút hiteles, már-már restomod élmény az egész autó. Függőleges front, beleágyazott fényszórókkal – természetesen utóbbi a legmodernebb, LED technológia – kapaszkodók a motorháztetőn – súly/terheléstűrő feliratokkal – hatalmas, dömper kerekek, brutál-terepmintás gumival, orbitálisan nagy tükrök, leszerelhető tető, ajtók és más karosszériaelemek, részben oldalra nyíló hátsó ajtó és nagy, buflák pótkerék hátul. Az utastér kvázi nagynyomású mosóval való tisztíthatósága csak hab a tortán.
Telitalálat az egész.
Hiteles, amerikai ízű, tökéletes telitalálat.
Az elemek leszerelésére sajnos nem volt elég az idő és a 0°C alatti idő sem volt ideális a tornamutatványokhoz és a topless autózáshoz, de “tud olyat is” a jármű. Tény és való, hogy amikor legurult a gyártósorról, akkor bizonyára arról álmodozott, hogy a Malibu Beach-en, a tengerparton, a bokáig süppedős homokban fog egész életében száguldozni és bömbölő zenével szörfdeszkákat szállít, hatalmas mellű Pamela Anderson hasonmások számára – ehelyett pedig a fagyos Mátrában találta magát, a Károlytáró-Bagolyírtás nevű ex-Rally Túra-gyorsasági szakaszon.
…neki ezt dobta az élet…
Na nem, mintha a hóban nem találná fel magát – bárhol remekül elközlekedik. A Badlands felszereltséggel rengeteg olyan extra jár együtt, ami valóban minden terepkörülményre alkalmassá teszi az autót.
Mielőtt azonban elfogultsággal vádolnátok a fenti dícs-ömlengés után, valóban be kell vallanom, hogy a Ford Bronco is egy olyan autó, amire valójában nincs szüksége senkinek, de mégis mindenkinek KELL EGY ILYEN! Igen, így nagy betűkkel, szinte üvöltve. Merüljünk el egy kicsit a részletekben.
A motorteret felnyitva a V6 biturbo motorral szembesülünk – bár a hely rengeteg körülötte, de sajnos a V8 kora már az USA-ban is kihaló félben, ott négy hengeres és V6-os motorokkal, itt ezzel az egy, V6 biturboval rendelhető. Persze szó ne érje a ház elejét, a 2,7-es benzines aggregát igencsak ereje teljében van, nem marad szégyenben sehol, amikor a két tonnát meg kell mozdítania.
Nyom az ember egy határozott entert és “már alapjáratból húz”. Az 563 Nm nyomatékot 3100/perc fordulatnál adja le, de ennek komoly százaléka már 1500-as fordulatnál rendelkezésre áll és sehol nincs turbó-lyuk élmény. 5250/perc fordulaton éri el a 335 lóerőt és a motor minden fordulaton egyenletesen, szépen húz. Ráadásul az orgánuma is igen kellemes, halk morajlás, kis susogás, ahogy azt egy V6 biturbónak kell.
A gyorsulás élményéhez szerintem szignifikánsan hozzájárul a futómű és a gumi is, amiket mokány terepjáróhoz hangoltak, előbbi lágy és hosszú utakon mozog, utóbbi pedig bütykös és a 285/70 R17-es méretével bőven zsugorodik, tehát egy határozott gyorsításra úgy beül az autó feneke, mint a totyogó kisbaba meglepetéskor. Legyünk őszinték, bár jópofa élmény, ez az autó mégsem erre való, a futómű terepjárásra készült. Ráadásul a Badlands sok extrém dologra képes a speciális Bilstein fejlesztésű gátlókon kívül képes az utastérből gombnyomásra a stabilizátor függetlenítésére, ezáltal komolyabb terepszögek/futóműszögek elérhetőek, így nem akadály a sziklás terület vagy olyan rész, ahol nagyobb kiemelkedések áthágása a cél. Zseniális megoldás, figyelembe véve, hogy a rendszer gombnyomásra visszaállítja a stabilizátorok állapotát ez pláne dicséretes.
Az autó gyorsulása 7,2 másodperc 100 km/h sebességre, végsebessége pedig 161 km/h ami egyik sem egy kiemelkedő adat, de figyelembe véve, hogy ezt igen sokféle terepkörülmények között képes abszolválni – mi ugye sikeresen kipróbáltuk laza talajon, szügyig érő hóban is – és valóban tudja.
A csomagtér nyitása kalandosnak tűnik, hiszen az alsó része jobbra oldalra, a felső része felfelé nyílik, de ha belegondolunk, hogy ez egy LEGO autó és a hátsó-felső burkolat IS leszedhető külön, rögtön megkerül a logika is a dologban. Először – értelemszerűen az alsó részt hajtjuk oldalra, hiszen a buflák és látványos, csomagtér-ajtóra rögzített pótkerék miatt az felhajtható üveg rész nem nyílik enélkül. Erős zsanérok tartják a zöld ajtót, a pótkerék rögzítés közepén pedig ott figyel hátrafelé a tolatókamera – egyszerű és praktikus elhelyezés. Hatalmasra nyílik, legalább 120°-ra tárul és kissé erőltetettnek tűnik a mozgatása, mivel egy gázrugó és hozzájárul, ami utána szépen helyén is tartja. A felső rész ezután nyitható, egy enyhén hajlított üveglap, némi szigeteléssel és szintén gázrugókkal.
A csomagtartó teljesen egy légteret képez az utastérrel, nincs kalaptartó, határoló-roló és egyéb ilyen úri huncutságok. Függőleges, egyszerű, kopogós műanyag lapok az oldalburkolat, az alján gumiszőnyeg-szerű, logózott csomagtér tálca, alatta vékony kárpit és tároló rekeszek. Mérete alapvetően 561 liter, ami az ülések lehajtásával több, mint 1800 literre bővíthető. Ezek elég relatív méretek, hiszen a hátsó rész teteje teljes egészében leszerelhető, a burkolat pedig mérsékelten időjárás álló is, tehát leszerelt állapotban a hűtőtől kezdve a gardróbszekrényen át sok minden elfér felfelé.
Annál is inkább, mivel a csomagtérben igen mokány bukócsövek vannak, amikhez remekül rögzíthető sok minden. A Badlands modellben gyári hangszórók vannak rajta és funkcionalitása valóban az utascella merevítése, hiszen nem csak a hátsó burkolat és a komplett tető, de a bukóketrec meghagyásával az ajtók is leszerelhetőek.
Sajnos az idő rövidsége és a hideg okán nem bontottam le ezeket róla, de egy kiváló, amerikai fórumon remek képet találtam, hogyan nézhet ki így az autó. Sajnos az előre döntött ülések nem képeznek síkot a csomagtér aljával, de ennek nem sok jelentősége van, ide akár egy kempingágy is simán befér, nem kell matraccal szenvedni, ha az ember az autóban szunyókálna egyet.
A hátsó ülésre könnyű a bejutás, az ajtók hatalmasra nyílnak, ablakkeret nincs. Szerintem két emberes a leszerelésük, ránézésre két csavar és egy csatlakozó, de nem próbáltam. Itt is érvényes, hogy minden műanyag és könnyen – akár gőzborotvával – tisztítható.
Az első ülések hátulján a Badlands felszereltséghez tartozó háló található, logózott gumiszőnyeg, két szögben állítható háttámlájú bőr ülések, kihajtható, magasságban állítható, hatalmas fejtámlákkal. A fix B oszlopon elhelyezett, asszív kapaszkodó segíti a könnyű beszállást. Kicsit doboz hangunk lett, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a körülvevő elemek nagy része leszerelhető, egyszerű, kevéssé hangszigetelt anyagokból áll. A hely rengeteg, még puf-idzsekiben is bőven elfértem, sok lábtér, sok fejtér, az ülés pedig elég kényelmes ahhoz képest, ami az autó.
Élhetően elférünk egymás mellett hárman is, de két fő számára főúri a komfort. Középen kihajtható könyöklő, két pohártartóval, USB töltő és hagyományos, 400W kapacitású konnektor. Az első-középső könyöklő hátsó részén egy “NO STEP!” felirat ékeskedik, jelezve, hogyha a buli a nyitva a tető, veretünk a Malibu Beachen és a buli a tetőfokára hág véletlenül SE lépjünk ide fel és álljunk rá – feltehetőleg az autó és a mi egészségünkre is káros lehet.
Az első ülésen is hasonló a helyzet. Könnyen tisztítható, műanyag ajtó burkolat, hálós ajtózsebek, a műszerfal is kopogós műanyag – könnyű takarítani. A beszállás itt is egy kapaszkodó segítségével a legegyszerűbb, fix könyöklő középen, de elég nagy és széles ahhoz, hogy ne okozzon problémát, hogy nem mozgatható, ráadásul kellemesen puha anyagból van, ahogy az ajtón lévő könyöklők is. Az ülések kényelmesek és igen jó az oldaltartásuk. Elektromosan állíthatóak és jól elhelyezkedik bennük az ember, az ergonómia remek, jól elérhető és átlátható minden, akár a fekve-könyökölve vezető – általam favorizált – üléspozíció is remekül beállítható.
A műszerfal tetején vízállóra gumírozott kapcsolósor, az váltókulissza mellett, az utastér oldalán orbitális méretű – a narancssárga dekor-csík okán már-már STIHL fűrész markolóra hajazó – kapaszkodó. A műszerfal szinte függőleges, de mindenütt ügyes pakolóhelyek találhatóak, a szélvédő előtt plusz egy USB/USB-C csatlakozó – szintén gumírozott, vízálló kupakkal.
Az autó gombnyomásra indul, bár szükséges, hogy nálunk legyen a méretes, logózott, látványos kulcs is. Bang&Olufsen HiFi adja a hangzást, sok hangszóróból és egész magabiztosan. Feltételezhetőleg nyitott tetőnél sem halkulna el a Beach-Boys. Mivel sajnos California tengerpartjait jóval régebben sikerült meglátogatnom, így ezzel az autóval a Mátrába mentünk fel egy kicsit, kiélvezni a téli szezon első havas hétvégéjét. Igen jót mókáztunk, az autó sehol nem akadt el, ha a megfelelő üzemmódba kapcsoltuk, jutott bőven havas út, kaptató, két nappal korábban pedig egy hajnali, reptéri fuvar során, az M0-ás körgyűrűn, a szakadó hóban kiderült, hogy a függőleges álló szélvédő és a LED-es fényszórók nem igazán a legjobb barátai az éjszakai látási viszonyoknak, hiszen a záporozó hó hófehér pelyhein szinte megáll a lámpák fénye, ezáltal gyakorlatilag a függőleges síkon át szinte egy fehér falat látunk, amire fókuszál a szemünk, a mögöttük lévő utat pedig alig látni. Tehát hiába a remek, bütykös gumi, hiába a kiváló hajtáslánc, hiába a rengeteg erő, hogyha a záporozó hóban semmit nem látunk belőle.
Végezetül, vasárnap este a Monor környéki földutak zegzugában, árkon-bokron keresztül, sárban-dzsuvában, koszban-redvában és volt szerencsénk egy sort dagonyázni, szintén minden komolyabb elakadás és probléma nélkül.
A beígért autópályás szakasz sajnos kimaradt, de egészen őszintén ezekkel a gumikkal nem kifejezetten odavaló az autó. Persze, az erő bőven megvan, de a szögletes forma miatt nagy a légellenállás, ami hatványozódik nagyobb sebességnél, a gumik zajosak, a keret nélküli ajtóknál szintén bejut a menetzaj, tehát Münchenbe ingázni ne ilyen autót vegyünk.
Ez az autó terepre termett. Arra, hogy elinduljunk vele olyan helyeken, ahol nincs aszfalt, ahol más autókat már inkább letesznek és gyalog folytatják. Odavaló, ahol átlagautóval már nem szeretnénk menni. Tökéletesen felkészítették a komolyabb off-road használatra, külső eszközök (csörlő, lámpák) felszerelésére alkalmas kapcsolókkal, de a lökhárító és az autó más elemei is hamar befogadnak bármilyen extra felszerelést, ami indokolt.
A fogyasztás szerintem egy ilyen autónál nem szignifikáns információ a vásárláskor, de méretéhez és erejéhez képest számomra meglepően alakult. Természetesen dugóban araszolgatva, hideg-indítással, a tizenpár kilométerre lévő irodába ingázni számolhatunk nyugodtan huszonpárliter / 100 km fogyasztással, de meleg motorral a városi fogyasztás 16 liter környékén alakul. A start/stop rendszer igen aktív, már nem teljesen meleg motornál is leállítgat. Országúton 8,5-9 liter / 100 km a fogyasztás, amint viszont autópályára érünk, ott ismét tíz liter fölé szökik, 14-15 liter / 100 km környékén fixálódik. Igen, a V6-os, benzines, biturbó nem gurlgat el 4-5 literrel. Ez nem Toyota Yaris és nem is arra való, amit egy Yaris tud. A közel 1000 km-es tesztút alatt 13,2 liter / 100 km benzines átlagfogyasztás jött össze, ami annak fényében, hogy a lehetőségekhez mérten mindenhol, mindenhogyan, nem takarékoskodva próbálgattam az autót, bőven korrektnek mondható. Ez egy Bronco és nevének megfelelően arra való, hogy a pusztába vágtasson, hegyen-völgyön vagy amerre éppen a tulajdonosnak tetszik.
Arra pedig tökéletes. Hiszen ez az autó az, amire senkinek sincs valójában szüksége, de bárki beült az autóba akár rövidebb vagy hosszabb etapra, mindenki úgy szállt ki belőle, hogy “Húúú, nekem kell egy ilyen!” Az autó szinte mindenkinek mosolyt csal az arcára, aki kívülről látja a retro, kocka formáját, aki beleül és látja az egyszerű, de funkcionális belterét, aki pedig vezeti és elindul vele lefelé az aszfaltról pláne szerelmes lesz.
Az ár szűk keresztmetszet lehet, hiszen a nagy teljesítményű, nagy köbcentis, benzines motor okán a környezetvédelmi költségek miatt magasra hág a toll, ezért újonnan egy ilyen jármű alapára Outer Banks felszereltséggel 30 700 000 Ft, tesztautónk pedig Badlands felszereltséggel, Eruption Green színben 32 770 000 Ft. A kipróbált autót pedig a Petrányi Autó kínálatában tizenpárezer km-el az órájában, egy évesen 24 000 000 Ft-ért szerepelt.
Szokás szerint mellékeltük a részletes műszaki adatokat, a többit pedig tekintsétek meg a Youtube csatornánkon. Iratkozzatok fel és kövessetek minket!
Az autóért köszönet a Petrányi Autónak. Tesztautónk tisztaságáról az Easy Wash csapata gondoskodott, partnerünk a Topmotorolaj.hu csapata, akik a Millers Oils kínálatából minden járműhöz tökéletes kenőanyagokat, üzemanyag-adalékokat tudnak ajánlani. Szintén támogat minket az AlpaGloves, kiváló autós kesztyűkkel. Kezdetek óta partnerünk a Matricakell.hu weboldalán remek matricákat, lámpafóliákat, dekorokat rendelhettek.
2025.01.15.
/Zolo/
| Műszaki adatok | |
| Motor | 2694 cm3, V elrendezésű 6 hengeres benzines, biturbo |
| Teljesítmény | 335 LE (246 KW) @5250 fordulat/perc |
| Nyomaték | 563 Nm @3100 fordulat/perc |
| Váltó | 10 sebességes automata, összkerék hajtással |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 7,2 másodperc |
| Végsebesség | 161 km/h |
| Fogyasztás (mért átlag) | 13,2 l/100km |
| Saját tömeg | 2350 kg |
| Csomagtér | 561-1800+ liter |
| Alapár | 30 700 000 Ft |
| Tesztautó ára | 32 770 000 Ft (24 000 000 Ft, 1 éves, használt) |