Nagyon dzsukel – hibátlan második felvonás
Már egy éves az új modell, de a Covid és az importőr váltás miatt csak nyár végén jutott el hozzánk. Megfelelő alkalom is most adott, hiszen jubilál a kategória teremtő – bizony, már 10 éves a Nissan Juke modell. Annak idején, megjelenésével megteremtette a kicsi, Crossover kategóriát, egyedi, kissé coupés formájával pedig a mai napig kitűnik a tömegből. Talán igazán hasonló formát a Toyota alkotott a C-HR modellnél. Így nem volt könnyű dolguk a Nissan tervezőinek, de sikerült olyat alkotni, ami méltó utódja, már-már remake-je az elődnek. Roppant sok a hasonlóság, szinte alig észrevehető, hogy új modellről van szó, amíg egymás mellé nem állítjuk őket, akkor viszont szembetűnő minden változás. A formán minimálisan variáltak, sportos, fiatalos, de sokkal mokányabb, lett az egész. A korábban kissé bumfordi – de szerethető – orrkialakítás határozottabb, maszkulinabb lett. Az óriási, krómozott hűtőmaszk, a csík-, lentebb a kerek lámpák sokkal határozottabb kinézetet kölcsönöznek a korábbi, kissé bamba, békára emlékeztető front helyett.
A lejtős far és a hátsó kialakítás roppantul hasonlít az elődmodellhez, de mégis sokkal dinamikusabb. A hátsó ajtó felülre helyezett kilincse is követi az előd tematikáját – sokan észre sem veszik és simán 3 ajtós sport-terepjárónak nézik.
Bitang nagyot mutatnak a 19”-os, perem nélküli felnik az autón – a fekete/ezüst kombináció még jobban kiemeli a hatalmas kerekeket.
A Juke elején, felső, vízszintes lámpa helyzetjelző/nappali menetfény, az alsó, kör alakú világítótest, három ágú keresztet hordoz, ami önmagában is világít, de a komoly fényerő nagy részét a középen elhelyezett LED adja. Brutálisan erős a tompított fényszóró is, de a reflektort felkapcsolva, szinte nappali fényt ad. Még a ködlámpa is olyan jól világít, hogy kisebb sebességgel haladva akár az is elégséges lenne tompítottnak. A hátsó lámpák is változtak, más lett a forma és markánsabb az egész hátsó kialakítás is. A metál-fehér fényezés roppant impozáns, magával ragadja a tekintetet.
Az autóban helyet foglalva, a sofőr ülésben egészen jó a térérzet, kellemes az autó belmagassága, jobb térdnél a lábszár felső része támaszkodik a kényelmes, puha anyaggal borított középkonzolhoz. Bal térdnél ennyire nem rózsás a helyzet, hogyha 5 cm-el feljebb helyezték volna a konzolt, ahol elektromos kapcsolók vannak, akkor számomra is hibátlan lenne a helyzet, így inkább az alacsonyabb embereknek kényelmes.
Ha az ajtózsebbe egy másfél literes flakont teszünk, akkor már kissé kényelmetlen is. Az ülések sportosan néznek ki, az oldaltartásuk nem rossz, a fejtámlába épített BOSE hangszórószett, hasonlót már egy korábbi Micrában láttunk.
Igen látványos, bár a fejtámlát néhány fokkal előre döntve hasznosabb lenne a kialakítás. Az ülőlap egy leheletnyivel lehetne hosszabb a tökéletes kényelemhez. A középső könyöklő elhelyezése kiváló, tökéletes helyen volt számomra a fekve-könyökölve-vezetéshez. Az ülést és a kormányt is remekül testre szabtam, egyedül a deréktámasz hiányzott egy kicsit, sajnos az nem elérhető opció.
A tároló rekeszek mennyisége arányos az autó méretével – mindenből jut egy kicsi, csatlakozókból egy 12V-os, szivargyújtó, egy AUX és egy USB a választék. A műszerfal divatos, fiatalos, ergonomiailag jó kialakítású, minden hamar átlátható és logikus. Az önmagukban mozgatható, kör alakú légbefúvók újdonságok, nekem korábban az MX5-ös Mazdánál volt dolgom hasonlóval. Kifejezetten jópofa, hogy a középkonzol tetején három is van, ez a rész kicsit kancsal, gekkó-szerű sárkánygyíkra emlékezett ezáltal.
Két pohártartónk van, ezen felül egy kisebb tároló a középkonzol aljában, egy a könyöklőben, élhető nagyságú kesztyűtartó és ajtózsebek. A szórakoztatóelektronika kijelzője remekül pozícionált és méretes, de kissé kevéssé látványos, a Toyota Suprában vagy a Jaguar E-Paceben, csak egy-egy épületet rajzol ki részletesebben még Budapest belvárosában is. Mindettől függetlenül funkcionális, a célnak megfelel.
A két zónás, digitális klímaberendezés remekül teszi a dolgát, az ülésekben egyelőre csak ülésfűtés van, a szellőztetés/hűtés nem opció. A HiFi igen szépen szól, a korábban említett, fejtámlába épített BOSE hangszórók inkább látványosak, az árukhoz képest élményben nem adnak hozzá annyira szignifikánsan sokat, mint amit vizuálisan képzel az ember. A hangminőség kiváló, nem zörög, nem csörög, nem ropog, semmi, tiszta hangok jönnek minden sávtartományban. Nagyon hangosan hallgatva elérhető a rendszer határa, de az autóban, normálisan hallgatva, a célnak tökéletesen megfelel. Az autóba egyébként a ki-beszállás elől egészen jó, tágasra nyílnak az ajtók, hátul viszont fejbiccentős a dolog. Annyira nem, mint a Toyota C-HR-nél, de egy fokkal jobban, mint a Ford Pumánál. Nem vészes, de figyelni kell rá, hogy az ember ne verje be a fejét.
Hátul nincs külön szellőző, a sötétített oldalablakoknak, a fekete utastérnek, a fekete tetőkárpitnak köszönhetően meglehetősen sötét is van. A ki-beszállást leszámítva bent már élhető a hely, a lábtér elégséges, de a fejtér inkább 170 cm alatti embereknek való. A hátsó utastér kialakítása elsősorban gyerekeknek/gyereküléshez ideális, hiányzik a hátsó könyöklő is, a három fejtámla pedig inkább három gyereknek élhető, felnőttből ketten férnek el itt talán. A csomagtartó alapvetően 422 liter, amit nagynak nem nevezhetnénk, de felülmúlja a ránézésre számítottakat szerintem. Az ülések ledöntésével, plafonig pakolva 1305 litert tud, ami azért nem nevezhető rossznak szerintem. Két szintes, az alsó része zárt és remekül használható, a fölötte lévő szint is stabil, merev és erős aljzattal rendelkezik és van benne pótkerék, ami manapság igen ritka és praktikus felszerelés.
Ugyan a hátsó üléseket előre döntve nem lesz vízszintes az alja, de a ledöntött háttámla padlószintjét hozzáigazították, így nincs garádics, sík területet képez. A kalaptartó egyszerű anyagból van, de követi a hagyományos trendet, funkcionális. Az autót elindítva keresgélünk egy kicsit. A Start gomb lent van a váltó előtt, aki nem ismeri a Nissan modelleket, keresi egy darabig, mire rátalál, hiába világít indítás előtt – sok más világító dolog van, ami elvonja a figyelmet.
Indítás után három használati mód áll rendelkezésünkre, ebből minden alkalommal a „Standard” amiben az autó elindul. Választhatjuk az „ECO” módot, ami érezhetően visszavesz a teljesítményből, lassabb lesz a gázreakció, lomhább lesz az egész autó viselkedése. 2-3000 fordulat/perc tartományban így is használható – akár városi cammogásra tökéletesen alkalmas ez az üzemmód. A harmadik felhasználási mód a „Sport”. Itt határozottan megkapjuk mind a 117 lóerőt, nyomatékból pedig rendelkezésre áll az overboost segítségével 200 Nm is – igaz, csak 5250-es főtengely fordulaton – de az alap, 180 Nm már 1750-es fordulattól rendelkezésünkre áll. Mindezt egy alig egy literes, turbó feltöltéses, benzinmotorból hozza ki a Nissan. A motorhang alig hallható, 3000-es fordulat alatt nem hangoskodik és szinte vibrációmentesen működik, ami egy három hengerestől pozitív dolog. Nagy fordulaton természetesen megérkezik a sportos, Wartburgos üvöltés, de nem annyira nyers és hangos, mint a Ford Pumánál, itt egészen visszafogott az orgánum.
Az ideális használatra hangolták a turbó nyomást is, 2-3000-es fordulat között éli életét a motor igazán, a nyomatékcsúcs kicsivel 2000 alatt megérkezik, onnantól szépen, stabilan húz, nagyjából 4000-es fordulat környékén érezni, hogy kicsit alábbhagy a lendület, de „Sport” módban ott is van benne tartalék bőven, az overboostnak köszönhetően. 100 km/h-nál 2100–at forog a motor, 6 liter körül fogyaszt, a legmagasabb fokozatban 2900 körül megy 130km/h-val, itt 7 liter körül eszik. Autópálya tempónál minimális szélzajt hallottam csak, baloldalról a kédertől, kicsit volt csak zavaró, inkább csak azért, mert ezt leszámítva teljesen csendes az autó. A kicsi turbós motorról asszociálva, ha esetleg lesz ebből modellből is egy Juke-R változat, az jó mókának ígérkezik. Az autót ezzel az egy féle motorral lehet rendelni jelenleg, 6 sebességes kézi vagy az általunk tesztelt 7 sebességes, hagyományos, automata váltóval.
Utóbbinál nincs teljesen manuális üzemmód, a kormány mögé szerelt két váltófüllel bele lehet nyúlni a váltásokba, de rövid idő után visszateszi automatába az elektronika. A mechanikus váltási lehetőségnek akkor lenne jelentősége, hogyha vontatnánk vagy versenyezgetnénk az autóval, de egyik funkcióra sem ideális a jármű, úgyhogy, ha valaki kézzel szeretne váltogatni, válassza inkább a sima, kézi váltóst, ez az automata nem túl fürge még „Sport” módban sem, tisztességesen végig váltogatja a sebességeket, meglepetések nélkül funkcionál. Városban egyébként ennek köszönhetően, rövid távokon használva nem szabad meglepődnünk 10 literes fogyasztási értékeken, de normálisan használva azért 8 liter alatt lehet tartani a fogyasztást simán. Nekünk vegyes használatban 7,1 liter / 100 km lett az átlagunk a kb 1000 km-es távolságon, amiben tényleg volt város, autópálya és országút is.
A CVT, DSG váltók világában már ritkán találkozni ilyen hagyományos automatákkal, kicsit talán eljárt felettük az idő. A nagyon praktikus Nissan ProPilot, távolságtartós tempomathoz már volt szerencsénk, itthon a Nissan Qashqaiban debütált alig egy éve. Itt egy feltételezhetőleg friss szoftveres, balesetmegelőző rendszerrel párosították, ami a tesztelésünk alatt indokolatlanul sokszor aktiválódott.
Sajnos nem csak jelzett, mert nem állítható az érzékenysége, hanem sok esetben komoly fékezésbe is kezdett. Néha távolabbi tereptárgyakra, a szembejövő sávban egy autóra, de sokszor számunkra indokolatlanul, csak úgy lassításba kezdett. Bogarásztam a menüben sokáig, de csak ki-bekapcsolási lehetőséget találtam, jó eséllyel egy szoftverfrissítés változtat ezen az apró kellemetlenségen. Az autóban egyébként a mostani divatnak megfelelően sok figyelmeztető hang van, mindenért jelez, amit nem megfelelően csinálunk, figyelmeztet sok mindenre, nehogy elfelejtsük. A 360 fokos tolatókamera megszokást igényel, de utána a legszűkebb helyre is be tudunk vele parkolni, nagyon praktikus.
Talán az „auto hold” rendszer szorul még egy kis finomításra, ezzel az automata váltóval párosítva valahogy nem az igazi. Nagyon lassan kapcsol, másodperceket kell várni a gázpedál lenyomásától az elindulásra. megállásnál behúzza a kéziféket, amit mi oldani nem tudunk, hiszen nem jelzi sehol, hogy ez történt, elindulásnál pedig gázadásra túl lassan reagál. Gázt adunk, megriadunk, hogy nem indult el az autó, még nagyobb gázt adunk, ennek hatására inaktiválódik a rendszer és nagy rántás közepette elindulunk. Kicsit emlékeztet húszon-évvel ezelőtti, autóvezetés tanulmányaimra, amikor a kézifékes elindulást oktatták. Bizonyára ezt is megoldja egy szoftverfrissítés vagy a tartósabb használat alatt beletanul az elektronika a dolog hogyanjába, hiszem a tesztautóban még csak 5318 km volt, amikor leadtuk és ebből már 1000 km-t mi tettünk bele. Az autót jó vezetni. A fék megfelelően adagolható és kiválóan megfogja a karosszériát minden körülmények között. A futómű stabil és sportos, ezekkel a 19″-os kerekekkel kicsit ráz és pattog viszont bitang jó kanyarsebességeket lehet elérni, amit a méretéből és kialakításából nem feltételezne senki. A 16 vagy 17″-os megoldással bizonyára lágyabb és kényelmesebb- cserébe kevésbé sportos. Fiatalos, divatos, vagány kisautó ez, amit egész barátságos alapáron, már kicsivel 5,5 millió Forint fölött megvásárolhatunk. A tesztelt modell magas felszereltséggel és extrákkal növelt ára kicsivel borsosabb, de a 8,5 millió Forint körüli vételár sem kiugróan magas egy ilyen felszereltségű crossoverért.
Bátran ajánljuk azoknak, akiknek az előző modell tetszett és kedvencük volt, hiszen a 10 éve debütált crossocer a legmodernebb technikával, a legújabb köntösben elérhető. Tesztautónkat a Nissan Magyarországnak köszönhetjük, tisztaságáért pedig ismét az Easy Wash Lurdy Ház csapata felelt.
2020.10.16.
/Zolo/
Műszaki adatok | |
Motor | 999 cm3, soros, három hengeres, 12 szelepes turbóbenzines |
Teljesítmény | 117LE (86 KW)@5250 fordulat/perc |
Nyomaték | 180 Nm@1750 fordulat/perc (200 Nm @5250 – overboost) |
Váltó | 7 sebességes automata |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 11,1 másodperc |
Végsebesség | 180 km/h |
Fogyasztás | 7,1 l/100 km – mért átlagfogyasztás |
Saját tömeg | 1201 kg |
Csomagtér | 422-1305 liter |
Alapár | 5 690 000 Ft |
Tesztautó ára | 8589 0000 Ft |