Toljuk a csillagot.
Rendhagyó használtautó teszt következik.
Erre az autóra a 2014-es, tavaszi FritzenFesten figyeltem fel. Tagadhatatlan, hogy mindig tetszettek a 190-es Mercedesek és
rendszeresen átbogarászom a kínálatot belőlük. Ez a konkrét példány igényes, gyári állapota miatt érdemelte ki figyelmemet. Szerintem kevés ennyire szép, gyári állapotú 190-es szaladgál itthon, annak ellenére, hogy – szerencsére – ezt a modellt elkerülte a nagyobb Mercedesekre jellemző elhasználódás. Villantani a többi csillagoshoz mérten való kicsisége miatt volt alkalmatlan, ugyanígy piacozásra is, nagyon pakolni nem lehet, kombi sosem volt belőle. Így szépen beleöregedett a youngtimer korba – sőt, a széria első darabjai már oldtimerek, fut itthon OT-s rendszámú 190-es is, szintén patika állapotban.
Minden korosodó autónak van egy története. Krisztián nagypapája nagyon szerette a Mercedeseket. Egy állólámpás boldog tulajdonosa volt, amikor ’82-es év végén megjelent a W201-es (közismert nevén 190-es) modell, szerelem volt első látásra, onnantól pedig legendaként élt a családban. Viszont az éppen házasodni készülő fiatalokra való tekintettel az autó árából esküvő lett. A következő alkalomra lakás, majd az unoka érkezésével feledésbe merült a projekt. Teltek-múltak az évek és 2013 novemberében megérkezett a családba a 190-es Mercedes, Krisztián jóvoltából. Sajnos a nagypapa már nem élte meg ezt a pillanatot, de Krisztián édesapja mindig büszkén néz végig fia autóján.
A vásárlást ez esetben is hosszú keresés előzte meg. Jó ideig nézegette a hazai eladó állományt, majd szerencsésen talált egy nem túl sokat futott modellt, amely kívül és belül is megfelelő állapotban volt. Világos utastér, pezsgőmetál/világos barna szín. A megvétel után csak négy szép polírozott, gyári Mercedes felnit kapott az autó és kész. A motor elég nehézkes döntés volt, Krisztián mindenképpen 2,3-ast szeretett volna, de a hosszas, sikertelen keresés és ennek a példánynak a remek állapota miatt úgy döntött, hogy kompromisszumot hoz és megfelelő lesz a 109 lóerős, 1,8-as. Többször szóba került egy alkalmas motor esetén a teljes átépítés, de letett erről a szándékáról, belátta, hogy jobb így, ebben a gyári formában megtartani ezt az autót. Igaz, sokszor kevesli a 109 lovat és a 154Nm-t – pláne, hogy az autó első tulajdonosa nem az opcionális 5 sebességes, hanem a standard 4 sebességes váltóval rendelte az autót – de azt mondta, pár év múlva inkább nekiáll újra vadászgatni, és néz egy 2,3-asat, nem bántja ezt az autót.
Nos, elmondhatom, hogy az autó makulátlan – kívül-belül meseszép! Megvan a gyári, eredeti e.ü. készlet is, Krisztián pedig nagy gondot fordított rá, hogy pótolja a hiányzó apróságokat, méghozzá színben harmonizáló darabokkal. Nem rövid keresgélés és nem kis költség volt a hátsó kalaptartón lévő hangszóróburkolatok pótlása. Igen, vehetett volna feketét, mert az akadt itthon is, de nem illett volna színben a beige belsőhöz és festegetni sem akart. Így inkább külföldről rendelte meg a színazonos alkatrészt. A fordulatszámmérős műszeregység is így került az autóba, ahogy a napellenzők sem az eredetiek, az USA-ból származnak, ezt a sofőr oldalin elhelyezett matrica jelzi is. A szervokormányon és az elektromos napfénytetőn kívül nincs más extra az autóban, kurblis ablakok, ABS nélküli fékrendszer. Mercedesesen csak a jobb oldali – kisebb méretű – külső tükör elektromos, a balt el lehet érni kézzel is, minek oda még egy felesleges villanymotor!? Fontos információ, hogy az 1990-es évjáratú autó 2002-ben került az országba, 14.4000 km-el. Most 228.000-et mutat az óra – mondhatni megvolt a bejáratás. Miután megcsodáltam az első kerékszöget és megállapítottam, hogy ezzel valóban hihetetlen kis helyen megfordul az autó, megnéztem a motorháztető szervízállását, beültünk. Meg kellett állapítanom, hogy a 24 éves kéderek még mindig teszik a dolgukat – egészen csend lett. Az autó végtelenül tágas, kényelmes elöl, ahogy Krisztián is mondta – A Mercedes törekedett arra, hogy a Baby-Benznél is elérje azt a komfortérzetet, amit a nagyobb modellekben sikerült – az első üléseken mindenképp. Minden a helyén van, minden jól elérhető, sőt két oldalt könyökölve még a kormányt is éppen elérni – közel úgy, mint a BMW-mben anno.
Fontos kiemelni, hogy a két prémium márka közül a Mercedes mindig a kényelemre és az eleganciára törekedett. Az autó kor- és vetélytársa a BMW E30 például egészen más világ. Sportos, feszes, sofőrre irányított és hangolt utastere egy egész más autóépítési trendet követ, mint a Mercedes Benzek kényelemre hangolt utastere.
A hátsó ülésen – a hely szűke miatt – természetesen már nem sikerült ugyanezt a tágasságot és kényelmet elérni, de két ember számára ott is bőven elegendő a hely, akad fej és lábtér is, a ki-beszállás sem problémás, itt sem maradt szégyenben a márka. A csomagtér a kor formájának és szokásainak megfelelően magas peremmel bír, viszont a peremen túl – hogyha információim helyesek – 410 liternyi tágas tér vár a csomagokra. Sajnos nem bővíthető semerre, mert a sedan Mercedesekben a tank a hátsó ülés mögött van. Tény, a Mercedes nem pakolós kocsinak szánta a sedanokat, nem volt szempont a jó csomagtér bővítés. Aki sok holmit akart, annak a kombi modell volt a megfelelő választás. Mindenképpen megemlíteném, hogy mivel Krisztián egyik hobbija a zene, így az autóban remek hifi található, de kizárólag a gyári helyekre épült minden. Pontos méretezés után csak odaillő hangszórók kerültek mindenhova, ezért van a mélynyomó is a pótkerékben elhelyezve, sehol semmi szétfúrás-faragás nem történt.
Vezessük is ezt a csodát.
Volt már szerencsém csillagos márkának a kormánya mögött ülni, de az újabb modellek közül. Az első tesztünk, Süti barátom Mercedes G 290 GD terepjárója, illetve a nem olyan régen tesztelt Mercedes CLK ugyanúgy az újabbak közül való, ahogy a Mercedes A 180 CDI vagy a Mercedes ML 500 volt. Természetesen ezek az autók egészen más világot képviselnek, a már-már klasszikusként tisztelt 190-es mellett.
Finoman és lágyan gurul az autó. Kifordulunk a lakópark parkolójából, majd egy lámpa után a főútra, ahol egy kicsit odalépek. Szépen megindul az autó, nincs ok panaszra. Méretéhez képest remekül mozog. A motor finoman, halkan jár, a sebességi fokozatokon már kicsit érződik az idő vasfoga, de még minden a helyén van.
…és ráéreztem…
Annyiszor, de annyiszor hallottam már ezt a kifejezést Mercedes tulaj barátoktól, ismerősöktől, de eddig sosem értettem igazán. Mindig nagyzolásnak tartottam, felesleges sznobizmusnak, hóbortnak, de most megértettem! Ahogy elváltottam a kettes fokozatot, az autó szépen emelgette az orrát. Egészen biztosan tudtam már, hogy miről beszélt eddig mindenki, hiszen megláttam az elején a jelet.
„Toljuk a csillagot.” – mondtam Krisztiánnak.
Bólintott, mert látta, hogy megértettem a dolgot. Az autó már-már mondhatni, hogy siklik. A kiváló futómű remekül elnyeli az útegyenetlenségeket, nem ráz, nem billeg. Ahogy Krisztián is kiemelte, a Mercedes sok százmillió márkát ölt ennek az autónak a fejlesztésébe – az egyik utolsó ilyen volt a csillagos autók közül – és sok más, újabb modellben is sikerrel használták az itt bevezetett újításokat (például az öt lengőkaros hátsó futómű). Sok médiaforrás szerint erősen túltervezett autó volt, tartósságának gyümölcsét pedig jó néhány gondos tulaj élvezi még a mai napig is.
Az autó fogyasztása lábtól és helyzettől függ, 8-11 liter/100 km. Krisztián szerint a 2,3-as modellek is ennyit fogyasztanak nagyjából, ezért is keresett olyat anno. Mi sem bizonyítja jobban az autó okozta varázst, mint az, hogy a másfél óra alatt, amíg beszélgettünk egy Mikulás csomag került a Porschémra, pedig ott voltunk 10 méterre tőle, de észre sem vettük, hogy lefényképezték, rátették.
Természetesen – a rosszabb időre való tekintettel – rövidesen téli álomra szenderül és legközelebb tavasszal kerül elő rejtekéből, hiszen egy ilyen kincset már óvni kell a sótól és a téltől erősen.
Végezetül bárkinek jó szívvel ajánlom a 190-es Mercedest, hiszen akár hobbiautóként, akár minden napi használatban a mai napig megállja a helyét. Mindenképpen megkímélt, rendesen karbantartott autót szabad csak megvenni, de aki ilyesmire adja a fejét, úgyis tisztában vele, hogy állapotot vásárol, nem kort, vagy típust. Igaz, ez esetben ott lesz az orrán az a bizonyos varázslatos, tolni való csillag is.
/Zolo/
