Betört szélvédő, kártérítés nélkül.
Átfutott az agyamon egy pillanatra, a flegma, kioktató válaszokat visszaolvasva, hogy egy kellemetlen, bulvár stílusú írást kerekítek az eseményből, de az oldal elején eldöntöttem, hogy történjen bármi, nem leszünk autós bulvár, úgyhogy szokásunknak megfelelően a tényszerűségnél maradunk. Mindemellett nem mehetek el a történet mellett szó nélkül, hiszen ilyesmi nem lenne szabad megessen senkivel.
A történet alapvetően egyszerű: Édesapám november 9-én, a délutáni órákban begurult az autójával az autómosóba. Többnyire kézzel, saját maga tartja tisztán az autót, de kényelmesebbnek találta a hűvösebb idő elérkeztével ezt a módszert választani az autó megtisztításához. Az ország egyik legnagyobb mosóhálózatának egyik kirendeltségéről beszélünk, ami közel esik otthonához.
Az előmosást kézzel, egy partvis szerű, hosszú nyelű kefével végzik – többnyire csak a látvány kedvéért körbekenik vele az ablakokat – a többit úgyis elvégzi a gép, amit az nem hoz le, azt a kefe sem hozná. Amikor a mosó alkalmazottja a kefét a szélvédőre tette, koppant egyet, onnantól pedig, a mosás végéig habos volt az autó. Ezek alapvetően teljesen normális események, nincs is ok gyanakodni semmire, de amint az autóról lecsorgott a víz és megszáradt, az első szélvédő közepén egy szép, hosszú, teljes szélvédőt átszelő törés “ékeskedett”.
Természetesen azonnal jelezte a mosó személyzetének Édesapám a történteket, akik megnézték a törést, majd értesítették a mosó tulaját, aki kisvártatva megjelent, rövid szemrevételezés és megfontolás után azt mondta, hogy károkozóst nem ismernek el, de szívesen felajánl egy marék ingyen mosást kárpótlásként. Értelemszerűen ez nem volt elfogadható megoldás a dolog rendezésére – gondoljuk csak végig: betörik a szélvédőt a mosóban, nem ismerik el a károkozást, de legközelebb vendégül látnak…? Ez egy technikai nonszensz, valójában inkább szomorú maga az elképzelés is, mint nevetséges.
A rendőrség értesítése után azt az információt kaptuk, hogy mivel nem szándékos károkozásról van szó, ők nem jönnek ki jegyzőkönyvet felvenni, azt a helyszínen kell a mosó személyzete megoldja. Megtörtént a jegyzőkönyv felvétele, de továbbra sem mutattak hajlandóságot az okozott kár elismerésére, úgyhogy a jegyzőkönyv és a törött szélvédőről készült helyszíni felvételek birtokában felkerestük az autómosó hálózatot üzemeltető céget.
Édesapám autója keveset futott, garázsban, fedett helyen töltötte eddigi egy helyben álló életét, mivel mérnök ember, mindig, minden autója megkapta a megfelelő karbantartást és gondoskodást. Jó eséllyel a mai napig komolyabb hiba nélkül futna az előző Ford Mondeoja is, hogyha 360 000 km-nél egy sajnálatos balesteben nem sérül meg javíthatatlanul.
Az üzemeltető cég “Operation Manager”-e – nevezzük GY-nek – röviden és viszonylag gyorsan, de minden ügyfélszolgálati stílustól mentesen, roppant flegma hangnemben válaszolt a megkeresésre, miszerint cégük évi 2,5 millió – másik e-mailben már 3 millió – lemosott gépjárműnél semmilyen problémát nem okozott, ezáltal nem is történhetett hiba, semmilyen kártérítést nem fizetnek ki. Pár e-mail váltás után azt is megtudtam, hogy a hálózatuknak NINCS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÓJA, hasonló esetekben cégük közvetlenül rendezi a kárt az ügyféllel, miután azt elismerik (tehát mégis volt ilyenre már példa, hiszen van rá bevett gyakorlat). Első körön GY a felelősséget Édesapámra próbálta hárítani, majd a szélvédő volt a hibás, végül a víz, amivel mosták, ennek folyományaképpen pedig egyértelműen a Vízművek, hiszen a mosásra használt víz hőmérsékletét ők befolyásolják egyedül.
A szélvédő teljesen végirepedt. A helyszínen, az esemény után közvetlenül készült fényképeken egyértelműen és jól kivehetően látszik – még a sötét ellenére is – hogy sem haránt irányú repedés, sem egyéb kőfelverődés, törés, sérülés nincs, kizárólag az az egy, amit a mosóban okoztak.