Tetszenek ezek a barnás színek. Anno talán a BMW-nél láttam először ezeket az árnyalatokat, de a Dacia is brillírozott a Dusteren ehhez hasonlóval. Tetszik. Egy ilyen nagy autónál különösen megnyerő ez a „Sötét-Mahagóni” névre hallgató gyöngyházmetál. Egészen szép árnyalatok bukkannak elő, ahogy a nap játszik rajta.
Furcsa véletlen során került hozzám az autó, eredetileg egy Opel Mokka 1,4 turbo lett volna soros, amiből egy korábbi dízel verziót már próbáltam és nagyon tetszett, de egy kis félreértés okán helyette kaptam a Zafirát, ami már tesztflottás életének utolsó napjait élte nálam.
Ezt tanúsítja a benne lévő 44000 km is, amit a tesztút végére sikerült még 2500km-el bővíteni – elvittük az autót az Alpokba. Természetesen egy ennyit futott tesztautón bizonyos karcok, kopások, sérülések itt-ott már természetesek, de a nem egészen egy éves autón elszíneződött, megkopott „króm” díszek kissé furcsán hatnak. Elképzelhető, hogy valami tisztítószer okozta az A oszlopon keresztülívelő díszekről a fényes rétek lepattogzását, elszíneződését, de igen csúnya volt.
Korábban járt már nálam egy Szent-Gotthárd-i, 1,6-os CDTi motorral szerelt Zafira, ami egészen elnyerte a tetszésemet, de ezzel a motorral kifejezetten dinamikusan mozog. A két literes, dízel aggregát 3750/perces fordulaton leadott 170 lóereje és az 1750-2500/perc között leadott 400 Nm nyomatéka már bőven megfelelő a közel 1700 kg-s karosszéria mozgatásához. A kicsivel 10 másodperc alatti gyorsulás messze nem versenyautós élményt ad, de teljesen jó ebben a méretosztályban.
Jó eséllyel 200 km/h fölötti végsebességre képes az autó, hiszen még nagyobb sebességről is egész dinamikusan gyorsít a jól áttételezett, de nem túl kellemes kapcsolási-élményt nyújtó, 6 sebességes váltóval. Hatodik fokozatban például 100 km/h-nál 1800-at forog a motor, autópálya tempónál is alig kicsivel 2000 fölött.
A városi dugóban szinte azonnal akcióba lépő, start/stop rendszer kiválóan működik, messze már a D-Corsák kezdeti idétlensége, így még ezzel az installációval is beéri a méretes monstrum 8 liter gázolajjal a városi, 6 literrel a városon kívüli közlekedés során. Vegyes fogyasztásra – gyakori tempomat használattal – 6,8 liter/100 km-t kaptunk a hosszú útra, ami szerintem teljesen megfelelő egy ilyen mérető autónak.
A futóművet – a komikusan kicsinek tűnő, felniken lévő 215/50 R17-es gumikkal – elsősorban kényelemre hangolták, aminek tökéletesen eleget tesz. Igen, kissé billegős, hiszen a hatalmas karosszériára komoly erők hatnak minden irányból, de bőven a biztonságos és élhető határon belül „mozog” a járgány, nem lobog az indokoltnál jobban. Ugyanez a kényelem jellemző az utastérre is.
A felszereltségből a navigációt és a kulcs nélküli indítást/nyitás-zárást eléggé hiányoltam, de ezt leszámítva nagyrészt tudta az autó az elvártakat. Annak ellenére, hogy nem a kihúzható combtámaszos ülésekkel szerelték, a Salerno/Morrocana színű, félbőrülések megfelelő tartást adtak elől és hátul, minden irányba.
Az első és második üléssor valóban kényelmes, bár továbbra is hiányolom a hátsó üléseken a háttámla döntési lehetőséget. A harmadik üléssor változatlanul inkább rövid útra, első sorban kisebb termetűeknek javasolt. Az első ülések hosszú úton remekül beállíthatóak és nagyon kényelmesek voltak. Előbbihez hozzájárult a zseniális könyöklő-rekesz kombináció is – igen, majdnem tökéletesen elérhető az általam kedvelt fekve-könyökölve-vezetős pozíció – de maga az ülés is igen kényelmes.
A három szintre osztott, multi-könyöklő-egység több részre tologatható, kivehető, akár felcserélhetőek a részei egymással. A felső rész a könyöklő és két nyitható rekeszt foglal magába – egyet az első, egyet a hátsó utasok felé – az alatta lévő rész dupla pohártartó szintén kivehető-tologatható. A legalsó (fix) rész redőnnyel elzárható, hatalmas üreget rejt és a felette lévő két sor megfelelő beállításával akár teljesen elrejthető.
Kényelem és tároló hely szemszögéből csillagos ötöst érdemel az autó. A két, külön fedéllel ellátott kesztyűtartó és a köztük lévő nyitott rész, a váltó előtti box, a hatalmas – akár két üdítős flakont is elnyelő – zsebek az ajtókon, a kis fiók a könyöklő hátsó részének alsó részén, a sok pohártartó – igen, a hátsó két ülés között is van kettő – rengeteg tároló helyet adnak az utastérben – pont, ahogy egy ilyen autótól elvárja az ember.
Viszont sok műanyag elem – köztük a zseniálisan szétszerelhető könyöklők is – sajnos recseg-ropog. Sok helyen kemény műanyagokat használnak, ami ilyen árért lehetne egy csöppet kulturáltabb. Az utastérből előre-oldalra kicsit nehéz a kilátás, hiába a kicsi ablakkal megtört A oszlop, vajmi keveset javít a helyzeten.
Praktikusak körben a parkoló-radarok és a tolatókamera, ezek nélkül elég nehezen élhető lenne az alig át/belátható, hatalmas jármű. A csomagtér mérete 7 üléssel egészen parányira zsugorodik, 152 liter, 5 üléssel 710 liter, 2 üléssel, a plafonig pakolva pedig 1860 liter a befogadóképessége. Ledöntött állapotban a harmadik és a második üléssor teljesen sík felületet képez, sok helyen praktikus, rögzítő-fülekkel.
Becsületére váljon az autónak továbbra is, hogy hogy remekül variálható az utastér, szinte minden elképzelés megvalósítható a Flex7-es ülésrendszerrel gyorsan, könnyen és zökkenőmentesen: egyik ülés mozgatása sem igényel az indokoltnál nagyobb erőt. A leghátsó traktusba kicsit nehézkes ugyan a bejutás, de a hasonló kaliberű autókkal megegyező a mutatvány nehézsége.
A csomagtér roló mozgatása praktikusabb más gyártóknál, a Fordnál például egy kisebb ütésre nyitott állapotba ugrik a roló, itt egy kicsit ügyeskedni kell. Végtelenül praktikus az opcionális, kis műanyag fülekkel a sínekbe rögzíthető, Flex Organizer névre hallgató, csomagtér-határoló háló, sok pozícióban, tetszés szerint helyezheti el az ember, ha nincs nyitva két leghátsó ülés.
Természetesen légzsákok és három betűs biztonsági extrák garmada gondoskodik itt is rólunk szükség esetén. A tesztelt autó – szerintem kicsit borsos – vételára 10 millió Forint környékén van, de ezért cserébe egy igen tágas, méretéhez képes takarékos, de megfelelően dinamikus, akár 7 fő vagy rengeteg poggyász szállításra alkalmas járművet kapunk.
Tesztautónk tisztaságáról a Easy Wash Lurdyház csapata gondoskodott.
2016.03.27.
/Zolo/