Tisztviselő
Nagyon vártam ezt a tesztet. A ’90-es évek végén, amikor jogosítványt szereztem, Édesapámnak volt egy ’93-as Corolla Liftback-je. Az öreg Ford Sierrája mellett azon vezetgettem először. Imádtam. 1,3-as, pörgős, kis 88 lovas motorja volt, szép, sportos formája és forgatva hangja is, jól váltva csak úgy röpült a tonna körüli kasztni azzal az erővel. Kíváncsi voltam, „hová lett a világ” azóta.
Nézegettem a műszaki adatokat, 132 ló, 11 körül gyorsulás… Igen, kicsit meghízott ez a modell is azóta, de lássuk be, kategória társai az Opel Astra, a Ford Focus és a Mazda 3-as sem sokkal könnyebbek ennél. A forma nem túl fantáziadús – kissé a korábbi Camry-ra hajaz. Ebben a fehér színben kicsit úgy tűnik, mintha az arányokat nem sikerült volna eltalálni teljesen. Ami egy nagyobb autónak jól állt, az itt már kissé banális – a végén hirtelen felkapó övvonal és a hosszúnak ható, magas far nem tökéletesít a sedan formán. Az utastér is érdekes, meglepő a függőleges kialakítású, puritán műszerfal. Hangulatban kissé a ’70-es évek elejére hajaz ez a meredekség, kissé kopogós anyagból készült. Mókásak a kerek légbefúvók két oldalt – az MX5 NA szériáján képtelenség volt őket egy pozícióban rögzíteni kiékelés nélkül – itt stabilan álltak a beállított irányban. A középkonzolon található – kivehető hatású – iPad utánzat egy rövid tanulás után egész jól kontrollálható, a HiFi, a navigáció, könnyen kezelhető, logikusan felépített a menürendszer. Gyorsan és stabilan csatlakozik Bluetoooth-on a telefonhoz is és az ehhez tartozó menürendszer is logikus.
A félbőr – elől mindkét oldalon fűthető, mechanikus állítású – ülések jól beállíthatóak, a sofőrülésből a négy irányba állítható kormány elérése egész kényelmes. Az előrecsúsztatható középső könyöklő jó helyen van, a kormány még 4 centit jöhetett volna közelebb a tökéletes – fekve-könyöklős – vezetési pozícióhoz. A hátsó üléseken elég jól elférni, elégséges a lábtér és a kissé lejtő sedan forma kiadja a szükséges fejteret is – bár egyik sincs bőséggel, de elfértem a magamnak beállított sofőrülés mögött. A hátsó ajtó felső részében lévő praktikus kis törés pont megfelelő, hogy ki-beszállásnál elférjen a fejünk, ne kelljen hajlongani, ahogy a Mazda 3 esetében például. A 2/3 arányban dönthető hátsó ülés elég lapos ülőlapja lehetővé teszi 3 személy elhelyezését, de kényelmesebb két felnőttnek hátul – így érvényesül a jól pozicionált, két pohártartóval ellátott könyöklő is. Visszatérve kicsit az első ülésekre: érdekes, hogy az ülésfűtés gombjait rejtve, a 12 V-os és az USB/AUX csatlakozók mellett találjuk meg, a váltókonzol előtt, egy zárható rekeszben. A rekesz ötletes, növeli a rakodóhelyek számát, a nem túl tágas, két szintes – szintén fedéllel zárható – könyöklő, a dupla pohártartó/telefontartó, átlagos méretű kesztyűtartó és a nem túl tágas – de egy másfél literes flakon beszorítására alkalmas – ajtózseb mellett. Az A oszlop szerintem elég sokat kitakar a kilátásból – megszokást igényel a folyamatos nézegetés, városi haladás esetén – hátra sem sokkal jobb a helyzet, a mai autókat már inkább kamerához tervezik. Hiányzott is a holttér-figyelő az extrák közül – rendelhető tételként sem találtam rá sehol az extra listán (bár lehet nem voltam elég alapos). A domború tükrök dobnak a helyzeten, de egy kicsit lehetnének nagyobbak ez esetben.
A CVT váltót szintén szokni kell annak, akinek még nem volt vele dolga. Érdekes élmény, mikor egy padlógázos gyorsításnál visszavált és a motort szinte maximális fordulatszámon pörgeti, amíg el nem vesszük a gázt. Tudom, ez a CVT sajátossága, de akinek eddig hagyományos automatával volt csak dolga, meglepetten várja a „na, válts már” élményt – ami nem következik be. Mindettől függetlenül a hétköznapi fordulatokban tartva, kézi üzemmódban egész jó élmény váltogatni vele. Kicsivel több megszokást igényelt volna a használata, mert a sok forgatás miatt nekem elég magas fogyasztási értékeket produkált, mind városban, mind autópályán. A 9,1 literes átlagot semmiképpen nem nevezném kedvezőnek – tény, hogy nem figyeltem nagyon arra, hogy alacsonyan tartsam a fordulatot sehol és az autót többnyire a városi forgalomban használtam. A motor 132 lóereje a magasabb fordulatszámokban érvényesül, a nyomatékát 4400/perc-es fordulaton adja le, pörgetni kell a haladáshoz, magasabb fordulatokban pedig megjön a hangja is és kellemesen sportos morgásban kezd. 3000/perces fordulat alatt viszont végtelenül csendes, szinte alig hallani, hogy üzemel. Tartós autópálya tempónál pedig bőven a csendes tartományban forog a motor, tehát kellemesen élhető. Városi használatban hiányoltam a start/stop rendszert – ez a többi gyártónál szinte már az alapfelszereltséghez tartozik, sokat fogott volna a városi araszolásnál a fogyasztáson.
Sosem gondoltam volna, hogy ilyet leírok, de a sportos formájú 17-es felnik egészen kicsinek hatnak az autó hatalmas kerékíveiben, a 215/45-ös gumikkal és a komfortra hangolt futóművel a korábban tesztelt modellek közül ennek a legkényelmesebb a menetkomfortja, remekül elnyeli az úthibákat a futómű, cserébe egy kicsit hintázik és nem ad túl sportos útfekvést. Tény: ez az autó nem is a sportosságról szól. Az utastérhez hasonló puritanizmust találunk a motortérben is – a sima, szívó benzines, 1,6-os aggregáton nem nagyon volt mit túlbonyolítani vagy feleslegesen cicomázni. Ott van, működik, nincs gázrugó a motorháztetőhöz, „mert úgysem kell azt nyitogatni”. Az útra csodás fényt vetnek a front lassan teljes egészét elfoglaló Bi-LED-es fényszórók. Már tompított állásban olyan fényük van, amit pár öregebb autó reflektornak is megirigyelne, az ügyes, adaptív beállításnak köszönhetően viszont egyáltalán nem vakítanak. A sedan formának köszönhetően alapvetően is elég tágas a csomagtér, a 452 liter természetesen tovább bővíthető a hátsó ülések ledöntésével, de sík padló sajnos sehogyan sem alakul ki, az ülések irányában elég szűk a nyílás, de aki ennél nagyobb vagy jobban pakolható autóra vágyik, talál olyat a modellpalettán bőven. Az opcionális pótkerék helyén itt defektjavítót találtunk a csomagtér padlója alatt. Az autó 7,4 millió Forintos vételára kicsivel az átlag fölött van. Azok számára remek ajánlat, akik egy jó pedigrével rendelkező, stabil, megbízható, viszonylag kényelmes, középkategóriás modellt keresnek és tartanak a most divatos, turbós, benzinmotoroktól.
2017.11.06.
/Zolo/
Műszaki adatok | |
Motor | 1598 cm3, soros, 4 hengeres, 16 szelepes Valvematic, szívó, benzines |
Teljesítmény | 132 LE (97 KW) @6400/perc |
Nyomaték | 160 Nm @2000-2500/perc |
Váltó | 6 sebességes CVT, fokozatmentes |
Gyorsulás (0-100 km/h) | 11,1 másodperc |
Végsebesség | 190 km/h |
Saját tömeg | 1290 kg |
Mért, vegyes fogyasztás | 9,1 l/100 km |
Üzemanyagtank | 55 liter |
Csomagtér | 452 liter |
Ár | 7,4 millió Ft |